A költészet napját 1964-ben ünnepelték Magyarországon először, József Attila 64. születésnapján.
A dolognak – természetesen – munkásmozgalmi oka volt: igyekeztek az akkor munkásköltőként számon tartott József Attila születésnapját ily módon rögzíteni a köztudatban.

Bár a költő rövid ideig kötődött csak a munkásmozgalomhoz, mégis, eleinte a „proletariátus költőjeként” kanonizálták. Szerencsére később – irodalomtörténészeknek hála – sikerült kivonni ebből a bélyegből, és megszabadítani munkásságát az ideológiai tehertől.
Ahogy Bárány Balázs fogalmazott „Tény és való, hogy kell némi befogadói hajlam tömény és egyedi költői nyelvének megértéséhez, de verseinek napjainkig tartó népszerűsége mutatja, hogy van rá fogékonyság.

http://www.mek.oszk.hu/00700/00708/html/index.htm

Örkény Színház – Élő költők társasága

https://www.youtube.com/watch?v=oxMthy1XXmw

Varró Dániel: Feleségem, ha felmegy a facebookra

Feleségem ha felmegy a facebookra,
ott a seggét mindenkinek szétrúgja.
Jaj annak, ki arra bármit nyelvtanilag helytelenül riposztol,
mit az én kis feleségem a facebookon kiposztol!

Harciasan népnevel és hitoktat,
szellemi és nyelvi fölényt fitogtat,
nem tűri, hogy egyetlen kis vesszőhiba megtorlatlan maradjon,
notórius nyelvtannáci az én édes galambom.

Bámulom őt szerelemtől kamaszon,
feleségem virtuális amazon,
pengeéles szarkazmusát feje fölött suhogtatva lépeget,
ésmellékesen megnézi a vicces cicás képeket.

Feleségem monitorján három csetbox van nyitva,
boldog, kinek küld egy szmájlit kék-fehér kis ablakába kattintva.
Én meg csak itt búslakodok magamba,senki nem ír az üzenőfalamra,
úgy kisírom emiatt a szemeimet, kisangyalom, reggelre,
hogya facebookon még a saját asszonykám se taggel be.